Szederlekvárral töltött étcsoki
2018. január 16. írta: Rcsa

Szederlekvárral töltött étcsoki

Noha Ausztrália a világ negyedik legnagyobb borexportáló országa, mi, magyarok ritkán kortyoljuk a távoli földrész borait. Ha megkérdezik tőlünk, mit ismerünk onnan, valószínűleg azonnal rávágjuk, hogy shirazt. Nem véletlenül. Itthon szinte csak az elérhető. Aki ezzel mégsem elégszik meg, két dolgot tehet: vagy átutazza a fél bolygót és benevez egy helyi bortúrára, vagy megkér valakit, hogy legközelebbi magyarországi látogatásakor hozzon magával egy-két palack finomságot. Én ez utóbbit választottam, mert ez volt egyszerűbb. A férjem révén ugyanis vannak ausztrál rokonaim.

Egészen délen, a tengertől 60 kilométerre van egy nagyon keskeny (1,5 km széles és 15 km hosszú) földterület, ahol a mészkő altalajt egy különleges fedőréteg, a terra rossa borítja. Intenzív vörös (vagy inkább paprikapiros) színét vasvegyületektől kapja. A tenger közelsége miatt a nyár általában száraz és mérsékelten hűvös. Úgy tartják, innen kerülnek ki Ausztrália legjobb cabernet sauvignonjai.

coonawarra.jpgFotó: southaustralia.com

A borvidék neve: Coonawarra. Én innen kértem bort, mert nagyon kíváncsi voltam rá, mit tud valójában ez a szőlőtermő táj. Végül az ausztrál óriás, a Petaluma egy 2010-es házasítása érkezett hozzám (85 százalék cabernet, megbolondítva merlot-val és egy pici shirazzal).

Ha más nem is, a borászok valószínűleg emlékeznek rá, hogy 2010 elég mostoha év volt itthon. A hideg és a sok eső országszerte gyér mennyiséget és minőséget produkált. Ausztráliában szintén különös év volt 2010, ám teljesen máshogy, mint nálunk. Ott sorra dőltek meg a melegrekordok, a napsütéses órák száma még a kenguruknak is sok volt. Ilyen évjáratból származott az én borom, s ezt tökéletesen érezni is lehetett rajta.

fullsizerender_15_1.jpg

Már illata is igen intenzív volt, áradtak belőle a gyümölcsök, főként a fekete bogyósok. Ízében a gyümölcsösség csak fokozódott: aszalt szilva, túlérett szeder érződött igen erőteljesen. A második kortynál aztán megjelentek a csokoládés jegyek egy kis füstösség kíséretében. A fahordós érlelés ellenére egyáltalán nem volt tanninhangsúlyos, s 14,5 százalékos alkoholja sem lógott ki egyáltalán. Nagyon koncentrált és komplex tétel, egyértelműen hosszú eltarthatóságra tervezve. Hétéves korában kóstoltam, de valószínűleg 17 évesen is hasonló élményt nyújtott volna.

A bejegyzés trackback címe:

https://borvidekmania.blog.hu/api/trackback/id/tr6513581129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.