Volt egyszer egy pezsgőgyár Tatán
2017. március 15. írta: Rcsa

Volt egyszer egy pezsgőgyár Tatán

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy a vizek városa borban is igen jól ellátott! Hát, igen. Valahogy nem igazán él az emberek tudatában, hogy Tata a Neszmélyi borvidék egyik meghatározó települése, s hogy a hegyek és a tavak mellett a szőlőföldek is jelentősen hozzájárulnak a kedvező összképhez. Arról pedig már végképp csak a helyieknek van fogalmuk, hogy egykor híres pezsgőgyár is üzemelt a helység határában. Gróf Esterházy Ferenc gondolta úgy a 20. század elején, hogy a már létező szeszfőzdét valami nemesebbre cseréli, és frissítő buborékokat hoz a városba.

dscn3875.JPG
 
Mondjuk úgy, gróf Esterházy Ferencnek volt kitől örökölnie az élet szeretetét, élvezetét, hiszen felmenői is imádták a pezsgést. Nagybátyja, gróf Esterházy Miklós a lósport és a művészetek megszállottja volt. Apja által létesített lóversenypályát snassznak találta, úgyhogy csináltatott egy újat, fedett lelátóval, nyári istállóval, zenepavilonnal, fogadóirodával, vendéglővel, kávézóval, borozóval, sörkimérővel, illemhellyel, vízelvezetéssel. Mindezt 1886-ban. A pestiek és a bécsiek özönlöttek a versenyekre, a Keleti pályaudvarról például különvonatot is indítottak oda. De hogy a lóversenyekre összegyűlt főúri vendégek este se unatkozzanak, a gróf egy színházat is felépíttetett. Ebben a közegben nőtt fel Esterházy Ferenc, így nem meglepő, ha úgy gondolta, mindehhez már csak a pezsgő hiányzik. Az egykori szesz- és sörfőzdét átalakította pezsgőgyárrá, mely 1905-től a háború végéig üzemelt. A pezsgőhöz az alapanyagot a grófi uradalmak szőlői (Baj, Bánhida, Tata, Devecser, Neszmély, Somló) biztosították, francia gépeket hozatott és vezetőnek megszerezte a Moet & Chandon pezsgőmesterét.
dscn3863.JPG
A pezsgőgyár épülete ma
dscn3851.JPG

A pezsgőgyárhoz hatalmas, öblös pincerendszer tartozott, s tartozik ma is. A boltíves, öreg falak helyenként 120 centiméter vastagak, s jelenleg is kifogástalan állapotban vannak. Mivel a gyár egy agyagdombra épült, az alapanyag helyben rendelkezésre állt. A kibányászott agyagot a téglagyárban kiégették, s végül ezeket építették be a falakba. 

20170310_174140_1.jpg

Az épületben voltak a munkahelyiségek, a töltő, a dugaszoló, és a drótkötő gépekkel. A pince egyik ága borraktározásra, a többi folyosó akár 200 ezer palack pezsgő érlelésére és elhelyezésére is alkalmas volt. Esterházy gróf háromféle pezsgőt készíttetett: a félszáraz Lakodalmast, a száraz Áldomást és az extra száraz Billikomot. Keresett és sikeres termékek voltak ezek. 1934-ben 3 pengő 60 fillér volt egy üveg Áldomás. S hogy ez mennyire volt drága vagy megfizethető, gondoljunk a ’30-as évek nagy slágerére: „havi 200 pengő fixszel, ma egy ember könnyen viccel”…

hird_pezsgo.PNG

Az egykori pezsgőgyárba a múlt héten – ha csak egyetlen napra is, de - visszatért az élet. A Neszmélyi Borút Egyesület szervezésében húsz borászat mutatkozott be a nagyközönségnek borkóstoló (borfesztivál?) keretében. Noha a borvidékről az átlagember igen keveset tud, aki ott volt, megtanulta: érdemes a neszmélyi borokra odafigyelni, mert egyre több különleges és finom tétellel lehet találkozni. Például a dunaszentmiklósi Kősziklás Borászat fehérboraival. Engem már Királyleánykájuk is meggyőzött. Gyümölcsössége, élettel teli illata és fantasztikus savai miatt bármikor kortyolgatnám nyáresti beszélgetésekhez vagy sonkás-rukkolás pizzához is. Aztán töltöttek nekem 2015-ös Juhfarkjukból is. Na, ott már igazán meglepődtem. Nemcsak azon, hogy juhfarkot kóstolok a Neszmélyi borvidékről (állítólag 100 évvel ezelőtt fő fajta volt ott), hanem az ízén is. Csonthéjas gyümölcsök szórakoztak a számban és komoly savak járultak hozzá a hosszú lecsengéshez. Jót tett neki a majd’ egy éves fahordós érlelés. Olyan bor, mellyel simán reklámoznám a borvidéket.  

20170310_192010.jpg
 Különleges ízekkel és fajtákkal kísérletezik Maller Zsolt borász is. Elsősorban a régi magyar fajtákra fókuszál, sárfehérjén kívül valamennyi tétele hordós érlelésű. Amint ránézünk a címkékre és a nevekre, látszik, hogy filozofikus alkattal van dolgunk, de így csak még izgalmasabbá válik egy-egy felfedezés. Borai közül engem leginkább a Lélekvándor ragadott meg. Bálint, juhfark és sárfehér házasításával született fehérbor, melyet bármikor megbontanék. Akár egy olyan beszélgetéshez is, amely arról szólna, miért nem kísérleteznek többen a magyar fajtákkal, miért kell mindig a chardonnay-t erőltetni, amikor itt van nekünk például a bálint? Ha kíváncsiak erre a fajtára, irány Kocs! Ezeket a borokat ugyanis nem lehet máshol kapni, csak Maller Zsolt pincéjénél. De az utazás megéri, garantálom.

dscn3860.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://borvidekmania.blog.hu/api/trackback/id/tr7613539139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.